Savanyítás A-tól Z-ig

FerMentor Blog

Házi probiotikum kutyáknak

A laktofermentált zöldségek szerepe négylábú barátaink (nyers) étrendjében

2018. július 14. - Király Ágnes

Ha azt mondom valakinek, hogy rendszeresen készítek savanyúságot a kutyáimnak, akkor borítékolható, hogy 10-ből 8 embernek felszalad a szemöldöke, miközben azt gondolja rólam, hogy nem vagyok normális. :)

Vannak olyanok is, akik válaszul boldogan újságolják majd, hogy az ő kedvencük egyenesen odavan az ecetes uborkáért, míg megint mások - akiknek már nem ismeretlen a laktofermentálás fogalma - esetleg elgondolkodnak az okokon is. Némi morfondírozás után valószínűleg a homlokukra csapnak: ha nekik nyilvánvalóan jót tesznek az erjesztett zöldségek, akkor vajon miért nem gondoltak eddig arra, hogy a kutyájuk számára is hasznosak lehetnek?

Nos, ebben a bejegyzésben igyekeztem olyan információkat összegyűjteni, amely mindhárom csoportba tartozó Olvasó számára hasznos lehet.

Ha fontos számodra a kutyád egészsége és jó közérzete, szeretnéd természetes probiotikumokkal támogatni az emésztőrendszerét és felturbózni az immunrendszerét, illetve ha kíváncsi vagy arra is, hogy hogyan tudod mindezt otthon, egyszerűen és fillérekből kivitelezni, akkor feltétlenül olvass tovább!

yummy-treats-1170x778.jpg

Forrás: MSAH

Mielőtt még belevágnánk, fontosnak tartom elmondani, hogy mindkét kutyám B.A.R.F. (Bones And Raw Food/Biologically Appropriate Raw Food) alapelvek szerinti nyers koszton él. Ez annyit jelent, hogy naponta a testtömegük 2-3%-ának megfelelő nyers húst, csontos húst, belsőséget, valamilyen rostot (nyers vagy fermentált zöldségfélét), illetve gyógynövényeket, algákat, olajokat és egyéb kiegészítőket (kollagén, zöldkagyló, stb.) kapnak.

Mint látni fogjátok, a fermentált zöldségek ésszerű keretek között történő etetése azonban nem csak a nyerses kutyáknak válhat javára.

barferment.jpg

A két ördög és egy B.A.R.F. reggeli. Ha közelebbről is érdekel a nyers etetés (meg úgy egyáltalán a kutyák számára az emésztés szempontjából legmegfelelőbb étrend összeállítása), szívből ajánlom Perlaki Fanni, a Fanni's Barfshop alapítójának írásait és Facebook-csoportját is: rengeteg hasznos dolgot fogsz tanulni!

Kezdő savanyítóknak: a laktofermentálásról nagyon röviden

A fermentálás nagyon leegyszerűsítve erjesztést, pontosabban szerves anyagok mikroorganizmusok segítségével, kontrollált körülmények között történő bontását jelenti. Zöldségek fermentálásakor a növények felületén természetesen is megtalálható baktériumtörzsek vesznek részt ebben a folyamatban. Mivel ebben a mikroorganikus univerzumban az ún. Lactobacillus-félék dominálnak, ezt a típusú erjesztést laktofermentálásnak* vagy tejsavas erjesztésnek nevezzük.

*A továbbiakban az egyszerűség kedvéért "laktofermentálás" helyett csak a "fermentálás" kifejezést fogom használni, és mindenütt az előbbit értem alatta.

E mikroorganizmusok táplálékai a különféle szénhidrátok/cukrok (a tejben a tejcukor, a zöldségekben - nagyon leegyszerűsítve - a zöldségek húsa), melyeket anaerob környezetben, különböző egyéb bomlástermékek mellett tejsavvá és szén-dioxiddá alakítják (kémiailag ennek semmi köze a tejhez!).

Ahhoz, hogy ez az erjedési folyamat a savanyúságos üvegünkben kontrollált körülmények között, hiba nélkül mehessen végbe, három dologra lesz feltétlenül szükségünk:

  1. Állandó, optimális hőmérséklet (20-22°C és közvetlen napfénytől való védelem)
  2. Kontaminációtól való védelem (sterilizált, légmentesen lezárt üveg, megfelelő töménységű sóoldat)
  3. Egy kis türelem és odafigyelés.

sugar-to-lactic-acid.png

Forrás: http://savoryandsour.com/2017/08/31/alcoholic-and-lactic-acid-fermentation-in-food-a-primer/

Kezdő eb-dietetikusoknak: a kutya emésztőrendszeréről röviden

Figyelem! Nem vagyok állatorvos. Az alább összegyűjtött, tájékoztató jellegű információkat legjobb tudásom szerint, különböző tudományos publikációk és egyéb, hasonló irányú tanulmányaim alapján állítottam össze. Ha állatorvos vagy, és bármilyen kivetnivalót találsz a következőkben, kérlek, jelezd. Minden egyéb esetben konzultálj a saját állatorvosoddal!

dog-digestion-vs_-human-digestion-whats-different.jpg

A kutya emésztőrendszere. Forrás: http://pawcastle.com/human-canine-digestive-system/

Húsevő lévén a kutyák egész emésztőrendszere (a fogazattól az erősen savas gyomron át a relatíve rövid bélcsatornáig) állati eredetű táplálék megemésztésére van kitalálva. Szénhidrátokat viszonylag korlátozottan képesek emészteni, ám a farkasokkal ellentétben képesek némi amiláz-enzim szekrécióra, amivel az ember mellett töltött hosszú évezredek során a kutyák emésztőrendszere alkalmazkodni tudott a legkönnyebben hozzáférhető táplálék, azaz a konyhai maradék "feldolgozására". Persze, ez még nem jelenti azt, hogy kedvencünk számára legjobban hasznosítható táplálék a kenyérrel felitatott pörköltszaft vagy krumplis tészta oldalascsonttal - de ha nagyon muszáj, akár ilyen szegényes étrenden is képes (valameddig) életben maradni.

A nem megfelelően összeállított házi koszt, illetve a manapság kapható tápok esetében a mérleg nyelve igen gyakran a szénhidrátok felé billen - legalábbis a kutya szempontjából optimális összetételi arányokhoz viszonyítva. A szénhidrátok emésztéséhez azonban a kutyák gyomrának nem kell olyan erős gyomorsavat kiválasztania, mint a fehérjék bontásához.

Nem véletlen, hogy a kutyák nyers étrendre való átállásakor is elsődleges a fokozatosság és a következetesség, mellyel elősegítjük, hogy az állat természetes gyomorsav-termelése szépen lassan fokozódjon. Sajnos azonban - akár több hét, hónap vagy év gyakorlata után is - nagyon sok gazdi tapasztalja, hogy a kutyája egyes étkezések után, netán éjszaka vagy hajnalban nagy mennyiségű gyomorsavat, és esetleg emésztetlen csont- vagy húsdarabokat öklendezik vissza.

A jelenség oka sokrétű: az elfogyasztott étel összetételétől a gyomorsav töménységén, egyes enzimek meglétén vagy hiányán vagy a megbillent elektrolit-egyensúlyon át egészen a pszichés okokig (következő etetésre való készülés, stressz) számos tényező szerencsétlen összjátékának tekinthető.

Ha bővebben érdekel a téma, ajánlom az alábbi (angol nyelvű) tanulmányokat:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28621589
https://www.researchgate.net/publication/...of_in_vitro_systems
https://www.researchgate.net/publication/...Using_the_Bravo_R_pH_System
https://www.gastrojournal.org/article/0016-5085(92)90160-Z/pdf

Amennyiben a kutya által elfogyasztott étel sikeresen túljutott a gyomri szakaszon, az előemésztett táplálék a bélcsatornába kerül. Az emberhez hasonlóan a kutyák egészségét is nagyban meghatározza bélflórájuk állapota: egy egészséges kutya bél-mikrobiomjának pedig nagyon lényeges alkotói a különböző Lactobacillus- és Bifidobaktérium-fajok is. A jelenleg piacon kapható, kifejezetten kutyák számára gyártott probiotikus készítmények nagy része is szinte kizárólag ezen fajok egyes törzseit tartalmazza.

fermentalt_dinnyehej_cigu.jpg

Fermentált dinnyehéj B.A.R.F. menü részeként

A fermentált növények előnyös tulajdonságai a kutyák emésztése szempontjából

A laktofermentálás folyamatában szerepet játszó baktériumtörzseket és a keletkező bomlástermékeket ismerve már valószínűleg egészen nyilvánvaló, hogy hogyan kapcsolódnak a fermentált zöldségek a kutyák egészséges táplálásához.

Először is, a fermentált zöldségek szénhidrát-tartalmának lebontását egy részét a jótékony tejsavbaktériumok már jó előre (az üvegben) elvégezték. Ennek révén ugyanaz a zöldség fermentálva sokkal kevesebb terhet ró a kutya emésztőrendszerére, mint nyersen. Különösen érvényes ez a magas keményítőtartalmú zöldségekre (pl. sárgarépa, cékla).

Másodszor, a tejsavas erjedés során számos olyan értékes ásványi anyag szabadul fel, illetve képződik, amelyhez a nyers formában elfogyasztott növényekből (rövid tápcsatornája és korlátozott szénhidrát-emésztési képessége) miatt kutyánk szinte egyáltalán nem tudna hozzájutni. A fermentált növények fogyasztásával sokkal több nyomelem, vitamin és különböző hatóanyag válik hozzáférhetővé (például az erjesztett céklalé fogyasztásának ilyen jellegű élettani hatásairól ld. az alábbi cikket).

Ugyancsak fontos, hogy a fermentált zöldségekkel, de kiváltképp azok levével koncentráltan tudunk hasznos baktériumokat (probiotikumot) juttatni a kutyák szervezetébe. Szerencsére a hasznos Lactobacillus- és Bifidobaktérium-fajok savtűrése elég magas, így túlélik kedvenceink gyomrának erősen savas közegét, és jó eséllyel erősítik tovább az egészséges bélflórát alkotó mikroszkopikus hadsereget (Lactobacillus acidophilus baktériumokat még száraz tápokhoz adagolva is sikerült "átmenekíteni" a kutyák bélcsatornájába). A probiotikumok immunerősítő szerepére talán itt most nem kell külön kitérnem.

Végül, de nem utolsósorban a folyamat egyik igen hasznos "mellékzöngéje", hogy a növények bomlásával képződő tejsav egy része elegyedik a felöntőlében található sóval, majd ún. nátrium-laktáttá és sósavvá alakul. Ez azt jelenti, hogy a savanyúságok leve támogatja és erősíti a gyomorfunkciókat, sőt részben képes pótolni, pontosabban töményíteni a gyenge gyomorsavat. "Refluxos" vagy savhányásra hajlamos, erősebb csontos alkatrészeket és húsféléket nehezen emésztő kutyáknak szinte elengedhetetlen táplálékkiegészítője kellene, hogy legyen.

Angolul tudóknak itt egy rövid videó is, amelyben Dr. Karen Becker állatorvos a fermentált zöldségek háziállatokra gyakorolt jótékony hatásairól beszél: https://www.youtube.com/watch?v=qozDfTOqpeQ&feature=share

Ugyanez írásban: Fermented Vegetables: Finicky Pets Might Not Like This Superfood, But It's a Potent Cancer Fighter

probiotics-finaldnm_1.jpg

Forrás és még több infó kutyák és probiotikumok (köztük fermentált növények) viszonyáról: https://www.dogsnaturallymagazine.com/6-best-probiotics-for-dogs/

Miből és hogyan készítsünk hát fermentált növényeket kutyáinknak?

Növények laktofermentálásához három fő összetevő szükséges:

1. A növény

Általános szabály, hogy amit a kutya nyersen is fogyaszthat, azt nyugodtan eheti fermentálva is. Bár gyümölcsből is készíthetünk laktofermentált ételt, kutyánk számára egészségesebb, számunkra pedig jóval egyszerűbb, ha inkább a különböző zöldségfélék közül válogatunk.

Kezdő fermentálóknak az alacsony keményítő-tartalmú zöldségeket javaslom, például uborkát, cukkinit, csicsókát, karalábét, tök- és káposztaféléket, esetleg paprikát. Néhány üvegnyi sikeres fermentálás után, vagy ha bátor vagy, akár kezdésként is próbálkozhatsz sárgarépával, petrezselyemgyökérrel, édesburgonyával, sütőtökkel vagy akár céklával is, de számíts rá, hogy ezeknél nagyobb odafigyelésre lesz szükség.

2. A víz

Lehet szénsavmentes ásványvíz vagy tisztított (csap)víz is, de a legjobb, ha forralt, majd legalább szobahőmérsékletűre visszahűtött vizet használsz.

3. A só

A sóról itt és most csak annyit kell megjegyezned, hogy a legjobb, ha természetes, lehetőleg nem jódozott sót használsz. Legjobbak a bányászott sófélék, mint a parajdi, az alpesi vagy a Himalája-só.

Ha ezek rendelkezésre állnak, már csak egy jól záródó befőttes üveget, egy vágódeszkát és egy éles kést, gyalut vagy reszelőt kell kerítened.

Ha tovább szeretnéd turbózni a kedvenced számára készített szuperételt, akkor különböző gyógynövényeket és kiegészítőket is adagolhatsz a savanyúsághoz. Itt is az az általános szabály, hogy amit nyersen lehet, azt fermentálva is adhatod. Fűszerezésre, színezésre, tápanyag-növelésre használhatsz például kaprot, fokhagymát, petrezselymet, csalánt, borsmentát, kurkumát, de akár céklaport és spirulinát is.

Az elkészítés menete teljesen megegyezik az emberi fogyasztásra szánt fermentált zöldségek elkészítésével. Erről egy külön bejegyzésben részletesen is írtam már, amelyet itt megtalálsz.

1-7nap.jpg

Röviden:

A zöldségeket mosd meg, darabold a kívánt méretűre. Ha szeretnéd, szórd a kiegészítőket és/vagy fűszereket a zöldségre, keverd őket el, majd tölts meg velük egy befőttes üveget. Ezt követően minden 1 liter tisztított, szobahőmérsékletű vízben (ld. feljebb) keverj el 1 csapott evőkanál sót (ezzel 2%-os töménységű sóoldatot kapsz), majd öntsd fel vele az üveget úgy, hogy az a zöldségeket legalább egy ujjnyira ellepje. A szárazon sózást kutyáknak készülő savanyúság esetében nem javaslom, mert úgy sokkal könnyebb elszámolni a szükséges mennyiségeket.

Zárd rá az üvegekre a tetőt, majd helyezd őket 20-22 fokos, sötét (de legalább közvetlen napfénytől védett) helyre. Naponta figyeld, mi történik, és amint megjelennek az üvegben az első buborékok, rendszeresen (de legalább minden nap egyszer) lazítsd meg a tetőt az üvegen, hogy a keletkező szén-dioxid felesleges része távozhasson. A tetőt nem kell leemelni az üvegről, csak akkor, ha esetleg a lé kifutott és a pótlására van szükség.

A savanyúság zöldségfélétől függően általában 3-10 nap alatt készre érik, ekkor a lezárt üveg(ek)et tedd a hűtőbe! A minél erősebb probiotikus hatás elérése érdekében a savanyúságokat 2-3 hét után kezdd etetni, addig hagyd őket csendben dolgozni.

Az adagolás nagyjából megegyezik a nyers zöldségekével, ám a kezdeti, bevezető szakaszban csak fokozatosan ismertesd meg a kutyádat a fermentált ételekkel! Először csak egy kis levet önts az ételére, majd kisebb darabokban kezdd magát a zöldséget is adagolni, fokozatosan növelve a mennyiséget egészen addig, amíg teljesen el nem éred a szokásos zöldségrész tömegét.

fontos1.png

Fontos, hogy ha úgy döntesz, hogy nem csak kiegészítésképpen, hanem hosszú távon is fermentált zöldségekkel szeretnéd fedezni a kutyád növényi táplálékszükségletét, akkor a felöntőlé töménységét csökkentsd akár felére, harmadára (az előbbi esetben 1 liter vízhez fél csapott evőkanál, a második esetben pedig 1 liter vízhez kb. 1 csapott teáskanál só szükséges).

Ettől függetlenül mindenképp számolj azzal, hogy még az érett savanyúságnak is van valamennyi sótartalma. Vesebeteg, illetve bármilyen okból nátriumszegény diétára kötelezett kutyának só nélkül is tudsz fermentálni (ilyenkor csak tisztított vízzel kell az üveget felönteni, minden más ugyanúgy megy - viszont sokkal jobban kell figyelni, nehogy romlásnak induljon a termék).

Figyelj arra is, hogy ha aktív szakaszban lévő allergiás kutyád van, inkább kerüld, vagy csak nagyon óvatosan adagold számára a fermentált ételeket - ezek hisztamintartalma ugyanis az erjedés előrehaladtával egyre fokozódik, hatására az allergiás tünetek erősödhetnek.

Nem nyerses, kiváltképp a szénhidrátdúsabb étrenden lévő kutyák számára mindenképp csak kiegészítésként érdemes a fermentált zöldségeket/gyógynövényeket adagolni. Ha a kutya szívesen fogyasztja, akkor viszont a savanyúság levéből nyugodtan önthetsz az ételére (akár főzöl neki, akár táppal eteted). Nálunk szinte mindenféle fermentált zöldség nagy kedvenc, mindkét kutya képes még magában is elrágcsálni azokat.

cukkini.png

Néhány recept kezdőknek

Fermentált uborka (szobahőmérsékleten 3-5 napig érik)

- kovászolni való uborka, két végéről merőlegesen bevágva
- kapor (opcionális)
- fokhagyma (opcionális)
- só
- víz

Készítheted ízesítés nélkül is, de tapasztalataink alapján ez a kombináció jön be a legjobban a kutyáknak is - klasszikus "kovászos" íz. Az elkészítésről már hoztam egy külön posztot is, amelyet itt találsz.

Fermentált cukkini (szobahőmérsékleten 3-5 napig érik)

- cukkini darabolva vagy zsülienre vágva, esetleg spagetti alakban vagy reszelve
- kapor (opcionális)
- fokhagyma (opcionális)
- só
- víz

Fermentált spirulinás káposzta (szobahőmérsékleten 7-10 napig érik, majd a hűtőben érdemes még legalább ennyi ideig puhulni hagyni)

- fejes vagy vörös káposzta vékonyra gyalulva
- köménymag
- 1 darab babérlevél
- néhány gerezd fokhagyma
- minden 750 ml-es üvegbe kb. 2 teáskanál spirulinapor
- só
- víz

Spirulina helyett használhatsz kurkumát, illetve a káposztát 2/3:1/3 arányban keverheted céklával is.

Fermentált borsmentás-kurkumás karalábé (szobahőmérsékleten 5-7 napig érik, majd a hűtőben érdemes még legalább ennyi ideig puhulni hagyni)

- karalábé kockákra vagy hasábokra vágva
- minden 750 ml-es üvegbe kb. 1 teáskanál szárított borsmentalevél
- minden 750 ml-es üvegbe kb. 1 teáskanál kurkumapor
- só
- víz

Fermentált görögdinnyehéj (szobahőmérsékleten 3-5 napig érik)

- görögdinnye zöld héja hasábokra vágva (a kemény, külső héjat vágjuk le, illetve nem baj, ha a piros húsból is marad valamennyi)
- kapor (opcionális)
- fokhagyma (opcionális)
- só
- víz

A elkészítés menetének részletes leírását ld. ebben a bejegyzésben.

Ha bármilyen kérdésed lenne, esetleg további receptekre vagy kíváncsi, szeretettel várunk Facebook-csoportunkban.

Sok sikert és jó egészséget kívánunk Nektek és négylábú kedvenceiteknek is! 

kutyavigyor.jpg

 

 Még több recept angolul: Easy Fermented Vegetables Recipe for Dogs

A bejegyzés trackback címe:

https://fermentor.blog.hu/api/trackback/id/tr4414111795

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.